Tippek

Hatékony nyelvtanulás

A nyelvtanításban folyton új módszereket keresnek. Vajon melyik a tuti? A szabályok változatos módon való belegyömöszölése a fejekbe? Vajon egy kisgyerek is így tanulja meg az anyanyelvét, ahogy az iskolában tanuljuk? Persze, hogy nem. Láttál már olyan szülőt, aki azt magyarázza a kisgyerekének, hogy hová tegye a birtokos névmást? A tuti, hogy azt utánozzuk, ahogy az anyanyelvünkön megtanultunk. Természetesen ez nem ugyanaz, mint amikor egy gyerek a célnyelvi környezetben él, de akkor is ez a követendő példa.
Nem létezik olyan, hogy valakinek nincs nyelvérzéke. Hiszen az anyanyelvén mindenki tökéletesen beszél, nem igaz?
A nyelvtanulás nem a nyelvtani szabályok közötti eligazodással egyenlő. (Tudom, feltételes módban “if” után nincs “would”, tényleg, de hogy is van ez pontosan?) Hiszen kinek lesz arra ideje beszélgetés közben, hogy megpróbálja memorizálni a szabályt, majd alkalmazza? Nem számíthatunk arra, hogy ezt a beszélgetőpartnerünk még meg is várja…
A magolás az egyik legsúlyosabb tévedés a nyelvtanulásban. Mi is tulajdonképpen a magolás? A szótárfüzet egyik oldalán lévő szavak összepárosítása a másik oldalán lévőkkel. Ez teljesen felesleges időtöltés. Maximum a rövidtávú memóriában marad meg néhány napig, talán egy szódolgozat erejéig. De ez a célunk a nyelvvel? Ezzel az erővel a telefonkönyvet is bemagolhatnánk, hasonló eredményekkel. (“Ja, azt hiszem, valahol a szótárfüzet közepén van, a bal felső sorban, ceruzával írva, hogy is volt? … Megvan! Vagy mégsem? Pedig a múltkor már tudtam!)

Mi hát a tartós elsajátítás titka?
Nincs titok! Minden kisgyerek megtanul az anyanyelvén. Többnyelvű környezetben pedig több nyelven. Hogyan sajátítja el a nyelvet? Először is mindig mondatokat hall. Azt tanulja meg utánzással. Ha séta közben látnak egy kutyát, nem azt mondja az anyuka, hogy: ”kutya, kutya, kutya”, hanem: ”Nézd, ott egy kutyus! Látod, milyen aranyos kiskutya?”
A kisgyerek nagyon sokáig csak hallgat, és szívja magába a tudást. Aztán sokat megért, de még nem beszél. Majd megszólal; először szavakat, de nagyon gyorsan átvált komplett mondatokra. Utána már tud kérdezni, és ki sem fogy belőlük, csak győzzük megválaszolni…
Közismert tény, hogy akkor a leghatékonyabb a tanulás, hogy ha látjuk, halljuk, csináljuk és élmény társul hozzá. Ezért van az, hogy külföldön szinte “ragad” az emberre a nyelv. Mindenki vizuális típus. Ezért kell rengeteg képet használnunk, hogy fogalom társuljon az adott szóhoz vagy kifejezéshez, például ha kimondjuk, hogy “dog”, rögtön megjelenjen egy kutya képe az elménkben.
A tanulásnak mindig fokról – fokra kell haladni. Addig nem léphetünk tovább, míg el nem sajátítottuk az adott részt, hiszen akkor az alap, amire építkezünk, inogni fog és abba is belezavarodunk, amit úgy tűnt, addig értettünk. Házat sem úgy építünk, hogy rögtön a harmadik emelettel kezdünk, majd arra jön a hatodik…
Ha túl sok az elmélet, akkor dögunalmassá válik a munka. A fejünkben csupán a szabályok halmaza marad meg. Nyelvtanulásnál az elmélet-gyakorlat aránya nagyon durva: 10-90 %! A lényeg, hogy alkalmazzuk: tehát rengeteg komplett mondatot kell hallani, kimondani, hogy gördülékeny legyen a beszéd, és ne fordítsunk magunkban, hanem az adott nyelven gondolkodjunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük